Gyere ide,ölelj át,csókolj meg..kérlek ne menj el sohasem! .. Szeretlek! nem mondom ezt akárkinek,hisz már sokszor megbántottak miután ki mondtam,de te teljesen más vagy .. te vagy az aki igazán kell nekem,akire eddig vártam!nem akarlak soha elveszíteni!!

Ha veled vagyok, azt hiszem a világ csak kettőnké nem is kell több, csak te meg én.
Szeretek veled lenni, mikor egy mosolyból nevetés végződik, pillantásod elbutit bár egy kívánságom lenne, még hozzá szeress egy életre.

Egyetlen szívem érted dobog nem kér mást csak szeresd nagyon. Sokszor bántalak de tudd ez nem szándékos, amint rájövök tettem következményére rögtön megbánom. Kicsi szívem egyetlen mondata mindig veled de mással SOHA!.

Hogy mondjam el,hogy SZERETLEK,
a világ száz nyelvén de nem lehet,
Mért most? mért akkor?
Abban a pillanatban amikor rám tört,azaz érzés,
Éreztem,hogy új lesz a szerelem mert Szeretlek!

Szeretlek téged kicsi szívem vagy,
Annyira szeretsz, hogy feledni képtelen vagy.Párnapja ismerlek,de nagyon szeretlek.
Tavasz közeleg nagyon fázol?
Gyere bújj hozzám és egyből nem fázol.
Nagyon szeretlek minden nap gondolok rád.
Fognám kezedet,csókolnám a szád.
Megtanultam szeretni és te segítettél ebben.
NAGYON SZERETLEK.
Minden percedet csókolom,
nem múlik ízed az ajkamon,
csókolom a földet, ahol jársz,
csókolom a percet, mikor vársz,
messziről kutatlak, kereslek,
szeretlek, szeretlek, szeretlek.

A szerelem olyan,mint a fa: magától növekszik, mély gyökeret ereszt egész valónkba és gyakran tovább zöldül a szív romjain.

A szerelem az élet nagy ajándéka és aki nem nyújtja ki utána a kezét, az sohasem élte az életét a maga teljességében.

Az angyalok úgy hívják: égi gyönyörűség.
Az ördögök úgy nevezik: pokoli kín.
Az emberek azt mondják: szerelem.

A nőket a szerelem nemcsak érdekessé teszi, hanem meg is szépíti. A nő akkor szép igazán, ha boldog, és akkor boldog, ha érzi, hogy szeretik.

A szerelmesnek nincs szüksége büszkeségre, nincs szüksége másra, csak szerelemre.

Nincs óra hogy ne gondolnék rád, nincs perc, hogy ne akarnálak, nincs pillanat melyben nem érzenélek.
Te édes, gyötrő, drága szerelem!
... a szerelem az embert sosem akadályozza meg abban, hogy végigjárja Személyes Történetét. Ha így történik, akkor az nem igazi szerelem, nem olyan, amely a Világ Nyelvén szól.

A szerelem nem a másik emberben van, hanem bennünk. Mi ébresztjük föl magunkban. De ahhoz, hogy fölébreszthessük, szükségünk van a másikra.

Pedig a szerelem mindig más. Mindegy, hogy hányszor szeretünk életünkben, egyszer, kétszer vagy tízszer: az új szerelem mindig ismeretlen. A szerelem vagy a pokol fenekére taszít, vagy a mennyországba röpít, de egy biztos: valahova eljuttat. És nem utasíthatjuk vissza, mert létünk alapfeltétele. Ha nem merjük elfogadni, éhen halunk egy karnyújtásnyira a fától, amely hiába kínálja gyümölcseit. Mindenütt a szerelmet kell keresnünk, és vállalnunk kell, hogy esetleg órákig, napokig vagy akár hetekig szomorúak és csalódottak leszünk miatta. Mert abban a pillanatban, amikor elindulunk keresni a szerelmet, ő is elindul, hogy megtaláljon minket. És megvált.
Azt akarom, hogy ragadjon el a hév, hogy lebegj a mámortól, fakadj dalra, lejts dervis táncot...,
Légy eszelősen boldog, vagy legalább légy nyitott rá..., A szerelem szenvedély, megszállottság, mely nélkül nem lehet élni..., Légy fülig szerelmes, olyat találj, akit őrülten szeretsz, és aki ezt viszonozza..., Ha szerelem nélkül mész végig az úton, akkor egyáltalán nem is éltél...

A szívem és a lelkem,
keresett egy csodát.
Melyet most sokévnyi
kutatás után Benned megtalált.
Így most én lettem
e föld legboldogabb embere.
És most nem kérek mást,
csak hogy Te légy a társam örökre.

Szeress csak ennyit kell tenned
Ennyit kérek többet nem kell tenned
Ha szeretsz szívem a tied és nem lesz másé
És megigérem hogy melletted maradok örökön örökké!
Nem vagyok a legtökéletesebb ember e-földön
De egy dolgot tudok azt hogy szeretlek
Nekem csak egyetlen dolog számit te csak te!!
Mikor megláttalak elöszőr tudtam hogy különleges lány vagy,elég volt hogy jól belenéztem a két gyönyörű szemedbe és már is megkedveltelek.Hiába mondod vagy tiltod meg úgysem mondok le rólad,mert nagyon de nagyon kellesz nekem.Vannak alkalmak mikor hiányzol és nem is kicsit,de probálok nem szomorkodni ezt csak is érted teszem.

Köszönöm, hogy szeretsz, féltesz, vigyázol rám, hogy betakarsz, ha fázom, átölelsz, ha félek, és hogy neked reggel is szép vagyok. Köszönöm, hogy a szemembe nézel és tudod, hogy mit gondolok. Köszönök mindent, amit adtál és mindent, aminek te örültél. Köszönöm, hogy vagy nekem és hogy szerethetlek!

Szeretni annyi, mint vállalni a legnagyobb kockázatot. Jövőnket és boldogságunkat adni valaki kezébe. Engedni, hogy kétkedés nélkül bízzunk valakiben. Elfogadni sebezhetőségünket. Én pedig szeretlek.

Szeretem, ahogy vigyázol rám, szeretem, ahogy beszélsz hozzám, szeretem, hogy itt vagy, kedvesem, szeretem, mikor megsimogatsz, a haragod és a mosolyodat, szeretek mindent, ami TE vagy!

Lehet várni még így valamit,
Mint én ezt a napot?
Alig várom már, hogy ajkadra csókot adhatok.
Édeset, finomat, lágyat,
Közben Rád pillantok, átölellek,
És mondom, mit oly rég nem mondhattam, minden mozdulatommal ezt árasztom: Szeretlek Kedvesem, örülök, hogy itt vagy!
Boldog vagyok, hogy karjaidban tartasz.
Igaz, csak egy kis időre, de ez nem számít.
Ami fontos most, hogy szeretlek, ez az ami számít.